A világ utolsó fehér zsiráfjának rejtélye

Általában, ha „zsiráfra” gondolunk, a narancssárgás, foltos bundájuk jut eszünkbe. De tudta, hogy léteznek olyan zsiráfok, amelyek a fejük végétől a lábukkig teljesen fehérek?

Valójában nincs külön „fehér zsiráf” faj, hanem egy genetikai rendellenesség okozza a színüket. A leukizmus (albinizmushoz hasonló, de nem azonos) nevű ritka genetikai rendellenesség miatt, amely a szem kivételével a test többi részét pigmentvesztéssel fehérré teszi, jönnek létre a fehér zsiráfok. 2020-ig mindössze 3 fehér zsiráf élt a Földön, de közülük kettőt orvvadászok megöltek, így jelenleg csak egy maradt. A kenyai vadvédelmi hatóság a megmaradt egyetlen fehér zsiráf védelme érdekében GPS-t szerelt a szarvára, hogy nyomon követhessék.

De nem csak a fehér zsiráfok vannak veszélyben a kihalás szélén. A megszokott, foltos zsiráfok is a kihalás szélén állnak.

A zsiráf a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által kihalásveszélyeztetett fajnak minősül. A sebezhető (VU) kategóriába sorolt zsiráfnak a vadonban nagy a kockázata, hogy a következő néhány hónap vagy évben kihalás veszélybe kerül. Jelenleg mintegy 68 000 zsiráf él a világon. A zsiráfok száma 100 évvel ezelőttihez képest 90%-kal csökkent. És a zsiráfok száma továbbra is csökken.

A zsiráfok korábban széles körben elterjedtek voltak Afrika számos régiójában, például Kamerunban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Etiópiában, Mozambikban, Kenyában és Tanzániában. De néhány afrikai országban már kihaltak. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) 2020-ban jelentette be, hogy Szenegálban, Nigériában, Guineában és még 4 afrikai országban kihaltak a zsiráfok. Ha így folytatódik, előfordulhat, hogy a fennmaradó országokban sem lesznek többé zsiráfok.

A zsiráfok kihalásának legfőbb oka az élőhelyük csökkenése. Az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás miatt egyre kevesebb a zsiráfoknak alkalmas élőhely. Az élőhelyek csökkenésével a zsiráfok elvesztették a táplálékukat is. A magas zsiráfok a magas fák leveleit fogyasztják, de az emberek a szavannákat kipusztítják, a fákat kivágják, így a zsiráfoknak nincs mit enniük. A szavannákra kerítések építése, a mezőgazdaság terjeszkedése szintén károsan érinti a zsiráfokat. A magas zsiráfok nem tudnak átugrani a kerítéseken, ezért nem tudnak szabadon mozogni és új élőhelyet keresni. Néha a zsiráfok elindulnak messzebb, de az utakon haladva gyakran autók ütik el őket.

Ha a zsiráfok élőhelye csökken, akkor kevesebb egyed él egy helyen. Ez a helyzet növeli annak az esélyét, hogy genetikailag gyenge zsiráfok születnek. Így csökken a zsiráfok genetikai sokfélesége, ami miatt a jövőben még nehezebb lesz a kihalás veszélyéből kimenteni őket.

Az emberi orvvadászat szintén komoly veszélyt jelent a zsiráfokra. A zsiráfok nem olyan jól ismertek, mint más kihalásveszélyeztetett fajok, és nemrégiben lett csak besorolva veszélyeztetett fajok közé. Emiatt sokan nem tudják, hogy milyen komoly veszélyben vannak, és illegálisan vadásznak rájuk. Az Egyesült Államokban például nem tilos a zsiráfcsontok vagy a zsiráfbőr kereskedelme, ezért sok orvvadász vadászik rájuk. A Vadvédelmi Világszövetség (WCS) arra kéri a hatóságokat, hogy a zsiráfok kihalásának veszélye miatt tegyenek intézkedéseket az illegális kereskedelem megakadályozására.

Az éghajlatváltozás miatt a zsiráfok élőhelyén sok eső esik. A zsiráfok számára veszélyes, ha sok eső éri őket. A sok eső miatt több parazita és mikroorganizmus terjed, ami miatt a zsiráfok könnyebben megbetegedhetnek. Az erős esőzések miatt gyorsabban növő növények kevesebb tápanyagot tartalmaznak, ami szintén befolyásolhatja a zsiráfok egészségi állapotát. A gyakori szárazság, amely szintén az éghajlatváltozás következménye, szintén gondot okoz a zsiráfoknak.

A zsiráfok kihalásának veszélye tehát összetett okokra vezethető vissza. A legfontosabb azonban, hogy az élőhelyük egyre csökken. A zsiráfok élőhelyének megőrzése érdekében a környezetvédelmi szervezeteknek és az afrikai országok kormányainak együtt kell működniük.