A Csendes-óceán műanyagszemetei: több mint 1 billió darab

Évente 13 millió tonna szemét kerül a tengerbe. Ez egyenlő azzal, mintha percenként egy teherautónyi szemetet dobálnának a vízbe, és ebből a mennyiségből a műanyag másodpercenként egyszer kerül a tengerbe. Ma már gyakran hallani híreket arról, hogy a tengeri hulladékot elfogyasztó állatok elpusztulnak.

A tengeri hulladékot tápláléknak véve elpusztult tengeri teknősök, a hálókba gabalyodott déli simabálnák, a kihalt spermiumbálnák gyomrából előkerült nagy mennyiségű műanyag… Ma már annyira sok ilyen hír van, hogy szinte csökken a súlyosságuk. A tengeri hulladék probléma nem csak az állatvédelem iránt érdeklődők számára fontos. Nemcsak az állatokat, hanem az embereket is érinti a tengeri hulladék.

2020-ban Honduras partjainál hatalmas mennyiségű szemét halmozódott fel a parton. A tengert olyan mértékben fedte be a szemét, hogy a víz alig volt látható, és a szemét a lakosok lakóterületéhez közel sodródott. A szemét nagy része műanyag volt.

Az emberi életet megkönnyítő műanyag ma már a Föld ellenségévé vált. Hosszan bomló és könnyű tulajdonsága miatt a műanyag változatlan formában sodródik a tengeren, és egy helyen összegyűlve szigeteket alkot. A Csendes-óceáni szemétsziget (GPGP – Great Pacific Garbage Patch) a legismertebb példa erre. A Kurosziónál, az Észak-Csendes-óceáni áramlatnál és más, körkörösen áramló áramlatoknál a víz mozgása minimális, ezért ott halmozódnak fel a szemetek. A GPGP-t alkotó műanyag hulladék száma több milliárdra tehető, területe 1,6 millió km², és folyamatosan növekszik. A legmeglepőbb tény, hogy ezt a szigetet 1997-ben fedezték fel először. Ezzel rávilágítunk arra, hogy a tengeri hulladék problémája nem a közelmúltban, a klímaváltozás globális környezeti problémává válásával jelent meg, hanem már korábban is súlyos volt. Mivel egy helyen halmozódik fel a szemét, ezért nagyszerű lehetőséget kínál a szemét tömeges begyűjtésére. Ugyanakkor mivel egyik állam tengeri területéhez sem tartozik, nincs olyan ország, amelyik vállalná a szemét elszállítását.

Szerencsére néhány környezetvédelmi szervezet élen jár a tengeri hulladék begyűjtésében. 2022-ben egy új-zélandi környezetvédelmi szervezet, a „The Ocean Cleanup” 100 tonna szemetet gyűjtött be a GPGP-ből. Ausztráliában pedig kifejlesztették a „seabin” nevű tengeri szemeteskuka rendszert, amelyet a világ minden táján kikötőkben telepítettek, és évente 1,4 tonna tengeri hulladék begyűjtéséhez járultak hozzá. Ezen kívül számos más környezetvédelmi szervezet is tevékenykedett, de a sziget mérete olyan hatalmas, hogy a munkájuk nem elegendő.

A tengeri hulladék probléma megoldásához nemzetközi együttműködésre van szükség. A legnagyobb probléma a műanyag használatának szabályozása, és ehhez 2024-ben a Nemzetközi Műanyag Egyezmény megkötése kulcsfontosságú. A Nemzetközi Műanyag Egyezmény célja, hogy 2040-ig 75%-kal csökkentse a műanyag termelést, és ehhez egyre több ember figyelmére van szükség.