Évente 13 millió tonna szemét kerül a tengerbe. Ez azt jelenti, hogy percenként egy teherautónyi szemét kerül a tengerbe, és ebből a szemétből a műanyagot másodpercenként dobálják a tengerbe. Manapság gyakoriak azok a hírek, amelyek arról szólnak, hogy a tengeri állatok meghalnak, miután műanyagot ettek.

Tengeri teknősök, amelyeket megöltek, mert a műanyagot élelemnek hitték, palackokban belegabalyodott delfinek, bálnák, amelyeknek a gyomrából rengeteg műanyagot vettek ki - manapság már annyira sok ilyen hír van, hogy a súlyosságukat elveszítettük. A tengeri szemétprobléma nem csak azoknak fontos, akiket érdekel az állatok védelme. Nem csak az állatokat érinti a tengeri szemét, hanem az embereket is.

2020-ban egy hatalmas szeméthegy borította el az ondurasi partot. A tenger felszínét teljesen beborította a szemét, annyira, hogy a víz nem volt látható. A szemét nagy része műanyagból állt.

A műanyag, amely megkönnyítette az emberek életét, most a Föld ellensége lett. A műanyag hosszú ideig nem bomlik le, és könnyűsége miatt a tengerben úszkál, és végül szigeteket képez. A Csendes-óceánban található nagy műanyagsziget, a GPGP (Great Pacific Garbage Patch) erre a jelenségre példa. A Kuroshio-áramlat, a Észak-Csendes-óceán áramlat stb. körkörös áramlása miatt a víz szinte mozdulatlanul áll ezen a területen, így a szemét felhalmozódik. A becslések szerint a GPGP-t alkotó műanyagszemét mennyisége meghaladja az 1 milliárd darabot, területe 1,6 millió km², és egyre nő. A legmeglepőbb az, hogy ezt a szigetet 1997-ben fedezték fel először. Ez azt jelenti, hogy a tengeri szemétprobléma már jóval a klímaváltozás világszerte felmerülő környezeti problémává válása előtt is súlyos volt. Mivel a szemét egy helyen felhalmozódik, ez nagyszerű lehetőségnek tűnik a szemét tömeges begyűjtésére, de mivel ez nem tartozik egyetlen állam tengeri területéhez sem, nincs olyan ország, amely vállalná a szemét begyűjtésének felelősségét.

Szerencsére van néhány környezetvédelmi szervezet, amely részt vesz a tengeri szemét begyűjtésében. 2022-ben a The Ocean Cleanup nevű új-zélandi környezetvédelmi szervezet 100 tonna szemetet gyűjtött össze a GPGP-ből. Ausztráliában pedig fejlesztettek egy tengeri szemeteskukát, a "seabin"-t, amelyet szerte a világon kikötőkben telepítettek, és ennek eredményeként évente 1,4 tonna tengeri szemét begyűjtésében segítettek. Emellett számos más környezetvédelmi szervezet is erőfeszítéseket tesz, de a szemétsziget mérete túl nagy ahhoz, hogy csak az ő erőfeszítéseikkel megoldják a problémát.

A tengeri szemétprobléma megoldásához a nemzetközi együttműködésre van szükség. A legnagyobb probléma a műanyag használatának szabályozása, amelyhez a 2024-es nemzetközi műanyag-egyezmény megkötése fontos lehet. A nemzetközi műanyag-egyezmény célja, hogy 2040-re 75%-kal csökkentse a műanyagtermelés mennyiségét. Az egyezmény megkötéséhez több ember figyelmére van szükség.