Aggasztó helyzet Európában: 2024-ben is extrém hőség várható

2003-ban 70 000 ember halt meg, 2022-ben pedig 60 000-en vesztették életüket egy olyan természeti katasztrófában, amely nem földrengés, árvíz vagy cunami, hanem hőhullám. Csak Európában ennyi ember halt meg a hőség miatt.

Mindenki tudja, hogy a klímaváltozás súlyos probléma. Régebben úgy gondoltuk, hogy a klímaváltozás miatt csak a jegesmedvék és más állatok halnak meg, de most már mi is, emberek is veszélyben vagyunk.

2022 júniusától augusztusig Európa hőhullámok sújtotta. A 40-43 °C-os rekordhőség Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Németországban és más európai országokban számos halálos áldozatot követelt. A szakértők úgy vélik, hogy ezek a hőhullámok a jövőben is ismétlődni fognak.

Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) erősen arra számít, hogy a 2023-as év lesz a legmelegebb az 19. század óta, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2024 nyarán sem leszünk mentesek a hőhullámoktól. Vannak, akik azt mondják, hogy "ha meleg van, bekapcsoljuk a légkondicionálót", vagy "nem könnyű meghalni a hőségben", de a hőhullám egyszerű elkerülése nem megoldás, hanem a probléma elhárítása.

Hawaii Maui szigetén a forró levegő miatt tűzvész tört ki, amelyben 97 ember halt meg, Líbiában pedig trópusi vihar okozta heves esőzések áradásokat okoztak, amelyek során mintegy 10 000 ember eltűnt. Mi okozza a hőhullámokat?

Először is, a globális felmelegedés (üvegházhatású gázok okozta felmelegedés) miatt. A Föld átlaghőmérséklete emelkedik, ami Európa nyári hőmérsékletének emelkedéséhez is vezet. Konkrétan az El Niño jelenségről beszélhetünk. Az El Niño jelenség azt jelenti, hogy a keleti Csendes-óceán felszíni vízhőmérséklete hosszabb ideig magasabb a szokásosnál. Normális esetben a mélyből hideg víz kerül a felszínre, ami szabályozza a víz hőmérsékletét, de a tenger nem tudja megfelelően ellátni ezt a funkciót, így a felszíni víz hőmérséklete emelkedik.

A szakértők úgy vélik, hogy az El Niño jelenség miatt 2024 a legmelegebb év lesz. Az El Niño jelenség várhatóan 2024 tavaszáig tart, és hatására Ausztráliában és Ázsia egyes részein szárazság, Indiában pedig a monszun gyengülése várható.

A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet (ISGLOBAL) és a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (Inserm) közös kutatása szerint, ha a hőhullámok jelenlegi trendje folytatódik, 2050-re évente 120 000 ember halhat meg hőhullám miatt.

Már senki sem biztonságban a klímaváltozás miatt. Mit tesz a világ a klímaváltozás elleni küzdelemben?

A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény 2021-től hatályos klímaegyezmény, amelynek hiányossága, hogy nem rendelkezik jogi kötelező erővel, de ez az első klímaegyezmény, amely 195 szerződő fél számára kötelező érvényű. A Párizsi Megállapodás előírja, hogy az országoknak 2020-tól kezdődően ötévente magasabb üvegházhatású gáz-kibocsátás csökkentési célokat kell benyújtaniuk, és célja, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése 1,5 °C alatt maradjon. De mint korábban említettük, nincs jogilag kötelező ereje, és az országok önkéntesen határozzák meg céljaikat, ezért hatása elmarad a várakozásoktól.

A jövőbeli Föld melegebb lesz, mint amit eddig ismertünk, és az emberiség több kárt fog szenvedni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi erőfeszítéseink nem lesznek elegendőek ahhoz, hogy a jövőbeli Földön életben maradjunk. A nemzetközi közösségnek kötelező erejűbb és jövőorientáltabb célokat kell kitűznie a klímaváltozás elleni küzdelemben, a jelenlegi és a jövőbeli generációk érdekében.