2003-ban 70 000 ember halt meg, 2022-ben pedig 60 000 ember halt meg egy természeti katasztrófa következtében. Nem földrengés, nem árvíz, nem szökőár, hanem hőhullám. Csak Európában halt meg ennyi ember a hőhullám miatt.

Mindenki tudja, hogy a klímaváltozás súlyos probléma. Régebben azt gondoltuk, hogy a klímaváltozás miatt csak a jegesmedvék és az állatok halnak meg, de most már mi is meghalhatunk a klímaváltozás miatt.

2022 júniusától augusztusáig Európa hőhullámoknak volt kitéve. 40-43 °C-os rekordhőmérsékletek miatt Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Németországban és más európai országokban tömegesen haltak meg emberek a hőhullám miatt. A szakértők azt jósolják, hogy az ilyen hőhullámok továbbra is ismétlődnek majd.

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) azt jósolja, hogy 2023 a 19. század óta a legmelegebb év lesz, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2024 nyarán sem lehet elkerülni a hőhullámokat. Vannak, akik azt mondják, hogy „Ha meleg van, bekapcsoljuk a légkondicionálót”, „Nem könnyű meghalni a hőhullámtól”, de a hőhullám elkerülése nem megoldás, hanem a probléma elhárítása.

Hawaii Maui szigetén a forró levegő miatt tűz ütött ki, amelyben 97 ember halt meg, Líbiában pedig trópusi vihar okozott heves esőzéseket, amelyek árvizeket okoztak, és mintegy 10 000 ember eltűnt. Miért fordul elő a hőhullám?

Először is a globális felmelegedés miatt, amelyről mindannyian tudunk. A Föld átlagos hőmérsékletének növekedése miatt Európa nyári hőmérséklete is emelkedik. Konkrétan az El Niño jelenségről beszélhetünk. Az El Niño jelenség a Csendes-óceán keleti részén a tengerszint feletti hőmérsékletnek a normálisnál magasabb állapotban tartása. Normális esetben a mély óceánból hideg víz kerül a felszínre, és ezáltal szabályozza a víz hőmérsékletét, de az óceán nem tudja megfelelően ellátni ezt a feladatát, így a tengerszint feletti hőmérséklet emelkedik.

A szakértők azt jósolják, hogy az El Niño jelenség miatt 2024 a legmelegebb év lesz. Az El Niño jelenség 2024 tavaszáig hatással lesz, és a szakértők azt jósolják, hogy a jelenség hatására Ausztrália és Ázsia egyes területein száraz időjárás lesz, Indiában pedig a monszun időszak gyengül.

A spanyolországi Barcelonában található Globális Egészségügyi Kutatási Intézet (ISGLOBAL) és a francia Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Intézet (Inserm) közös kutatásában azt állapították meg, hogy ha a hőhullám tendenciája így folytatódik, akkor 2050-re évente 120 000 ember halhat meg a hőhullám következtében.

Most már senki sem biztonságban a klímaváltozás ellen. Mit tesz a világ a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében?

A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezmény 2021-től hatályos klímaegyezmény, amelynek hiányossága, hogy nem kötelező érvényű nemzetközi jogilag, de ez az első klímaegyezmény, amelynek minden 195 résztvevő országára kötelező érvényű. A párizsi egyezmény kimondja, hogy az országoknak 2020-tól ötévente felül kell vizsgálniuk a kibocsátás-csökkentési célkitűzéseiket, és a Föld átlagos hőmérsékletének 1,5 °C alatti növekedését célul tűzte ki. De ahogy fentebb említettük, az egyezménynek nincs jogilag kötelező ereje, és az országok önkéntesen határozzák meg célkitűzéseiket, ami miatt hatékonysága alulmúlja a várakozásokat.

A jövő Földje melegebb lesz, mint az, amelyben eddig éltünk, és az emberiség több kárt szenved majd. Ez azt jelenti, hogy az eddigi erőfeszítésekkel nem tudunk megbirkózni a jövő Földjével. A nemzetközi közösségnek kötelező érvényűbb és jövőbemutatóbb klímaváltozás elleni küzdelmi célkitűzéseket kell meghatároznia a jelenlegi és a jövő generációk számára.