Most már nem hó, hanem eső esik az Antarktiszon

Amikor a „klímaváltozás” szót halljuk, általában a jegesmedvék képét juttatjuk eszünkbe, amelyek a kevés megmaradt jégtáblákon kapaszkodnak a túlélésért a sarkvidéken. Mindenki tudja, hogy a sarkvidéki jégtakaró gyorsan olvad. De a veszély nemcsak a sarkvidékre korlátozódik. Az antarktiszi jégtakaró is csökken.

Az Antarktisz jégtakarója, amely mintegy 250 millió évvel ezelőtt alakult ki, az 1980-as évektől kezdve gyorsan csökkenni kezdett. Az ipari forradalom óta a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, és a korábban örökké fagyosnak hitt Antarktisz is elkezdett olvadni. A 21. században az antarktiszi jégtakaró csökkenésének üteme tovább gyorsult, a szakértők szerint az 1990-es évekhez képest jelenleg háromszor gyorsabb az olvadás.

Az Antarktisz jégtakarója évente a szezonális változásoknak megfelelően növekszik és csökken. Azonban, ahogy az Amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) NSIDC (Nemzeti Hó- és Jégadatközpont) nevű szervezete által közzétett grafikonon látható, a 2022-es átlagos kiterjedés kisebb, mint az 1981-2010 közötti átlagos kiterjedés, és a 2022-es évnél is kisebb a 2023-as antarktiszi jégtakaró átlagos kiterjedése. Ha az Antarktisz jégtakarója így tovább csökken, akkor nemcsak az Antarktisz körüli tengerek vízszintje emelkedik, hanem globálisan is emelkedhet a tengerszint, ami egyes területek elöntéséhez vezethet. Ezenkívül, ha az alacsony sótartalmú sarkvidéki jég olvad, akkor a Föld egészére kiterjedő tengeráramlás zavarai is felléphetnek.

Ha az antarktiszi jégtakaró csökken, akkor elsősorban az Antarktiszon élő állatok szenvednek. Az antarktiszi császárpingvinek például az antarktiszi jégtakaró csökkenése miatt mintegy 10 000 pingvinfióka pusztult el. A jég olvadása miatt csökkent a pingvinek élőhelye, és a fiókák nem tudtak megfelelően úszni a tengerben, mert a vízálló tollazatuk még nem fejlődött ki teljesen, mire a jég elolvadt.

Az Antarktiszra hullott hóban mikroműanyagot is találtak. A New Zealndi Canterbury Egyetem kutatói 19 különböző helyen találtak mikroműanyag-részecskéket az Antarktiszon. Azt állítják, hogy a mikroműanyag akár 6000 kilométerrel távolabb is származhat az Antarktisztól. A fehér hó és jég a legtöbb napfényt visszaveri, de a sötét színű mikroműanyagok a hóba keveredve csökkentik a napfény visszaverődését, ami felgyorsíthatja a jég olvadását.

Ezenkívül már az Antarktiszon is tapasztaltak esőt a hó helyett. 2023 június-júliusában többször is esőt jelentettek egy antarktiszi kutatóállomáson. Ez meglepő, mert az Antarktiszon ekkor tél van, és hóviharoknak kellene uralkodniuk.

Az Antarktisz szokatlan változásai miatt a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet kampányt indított az Antarktisz-óceán 30%-ának tengeri védetté nyilvánítására. Azonban a nemzetek a tengeri védelem helyett saját gazdasági érdekeiket helyezik előtérbe, így a tengeri védett terület kijelölésére irányuló erőfeszítések újra és újra kudarcot vallanak. A 2023. októberi egyeztetésen Kína, Oroszország és Ukrajna néhány tagállam ellenzése miatt a védett terület kijelölése meghiúsult, és reméljük, hogy a 2024-ben esedékes következő egyeztetésen sikerül majd védetté nyilvánítani a területet.

Reméljük, hogy a nemzetközi közösség a jövőben nem fogja többé saját érdekeit a környezetvédelem rovására helyezni.