Amikor azt mondjuk: „klímaváltozás”, általában a jéghegyeken kétségbeesetten kapaszkodó jegesmedvék képe jut eszünkbe. Mindannyian tudjuk, hogy a sarkvidéki jégtakaró gyorsan olvad. De a veszély nem csak a sarkvidéken van. Az antarktiszi jégtakaró is csökken.

Az Antarktisz jégtakarója, amely mintegy 250 millió évvel ezelőtt alakult ki, az 1980-as évek óta rohamosan zsugorodik. Az ipari forradalom óta a Föld átlagos hőmérséklete emelkedett, és a jéghegyek is elkezdtek olvadni. A 21. században az antarktiszi jégtakaró olvadási üteme tovább gyorsult, a szakértők szerint a jelenlegi olvadási ütem háromszor gyorsabb, mint az 1990-es években.

Az antarktiszi jégtakaró mérete évente változik a szezonális ingadozásoknak megfelelően. A National Snow and Ice Data Center (NSIDC), az Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) része által közzétett grafikonon látható, hogy a 2022-es átlagos terület kisebb volt, mint az 1981-2010 közötti átlag. A 2023-as átlagos terület pedig kisebb volt, mint a 2022-es. Ha az antarktiszi jégtakaró ilyen ütemben zsugorodik, nemcsak az Antarktisz körüli tengerek vízszintje emelkedik, hanem globális szinten is emelkedik a tengerszint, ami egyes területek elöntéséhez vezethet. Ezenkívül a sós vízben szegény sarkvidéki jég olvadása problémákat okozhat a globális óceáni áramlatok zökkenőmentes működésében is.

Az antarktiszi jégtakaró olvadása elsősorban az Antarktiszon élő állatokat érinti. A császárpingvin, az Antarktisz ikonikus állata például az antarktiszi jég olvadása miatt mintegy 10 000 pingvincsajt vesztett el. A jég olvadása miatt csökkent a pingvinek élőhelye, és a kis pingvincsajok nem tudtak időben vízálló tollat növeszteni, mielőtt a jég olvadása megkezdődött, ami miatt nem tudtak úszni.

Az Antarktiszon esőből származó hóban mikroműanyagot is találtak. A Canterbury Egyetem kutatói az Antarktisz 19 különböző helyén találtak mikroműanyag-darabokat. Az Antarktisztól 6000 km-re lévő területekről is érkezhetnek ezek a mikroműanyagok. A fehér hó és jég a napfény nagy részét visszaveri, de a sötét mikroműanyagok a hóba keveredve csökkentik a napfény visszaverődését, ami miatt a jég gyorsabban olvad.

Az Antarktiszon már nem hó, hanem eső esik. 2023 júniusában és júliusában egy antarktiszi kutatóállomáson többször is eső esett. Az Antarktiszon ekkor tél van, és hóviharoknak kellene lenniük. A tény, hogy eső esett, sokkoló.

Az Antarktiszon tapasztalt aggasztó változások miatt a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet kampányt indított, amelynek célja, hogy az antarktiszi vizek 30%-át védett területté nyilvánítsák. Azonban az antarktiszi vizek védelme helyett az országok inkább a gazdasági érdekeiket helyezik előtérbe, ami miatt az antarktiszi tengeri védett terület kijelölése nem sikerül. A 2023 októberében tartott megbeszélésen Kína, Oroszország és Ukrajna néhány tagország ellenszegült a kijelölésnek, amiért nem sikerült védett területté nyilvánítani az adott területet. Remélhetőleg a 2024-ben ismét megvalósuló megbeszélésen sikerül védett területté nyilvánítani a területet.

Reméljük, hogy a nemzetközi közösség nem fogja tovább a saját érdekeit előtérbe helyezni a környezetvédelem rovására.